A nem pótolt foghiány következményei

Szerző: dr. Balog Zita

A felnőtt lakosság többségének hiányzik egy, vagy több foga. Ennek különböző okai lehetnek. A leggyakrabban a nem megfelelő szájhigiénia és az annak következtében kialakult fogszuvasodás illetve fogágybetegség áll a háttérben.

Ha egy fogat nem lehet megmenteni, és el kell távolítani, akkor néhány hét gyógyulás után a fog pótlását tanácsos elkezdeni. Amennyiben ez elmarad, akkor a következő problémák állhatnak elő:

  1. A hiányzó fog szomszédjai -általában a hátsók -elkezdenek bedőlni az üres térbe;
  2. A másik állcsontban lévő fog “kinő” a helyéről, és meghosszabbodva próbálja pótolni az eltávolított fog hiányát;
  3. Amennyiben több fog is hiányzik egymás mellett, az egész harapási helyzet módosul, tulajdonképpen megsüllyed, és ez az esetek többségében fájdalmas rágóízületi problémákat okoz;
  4. Szintén több fog hiányánál gyakori, hogy a meglévők elmozdulása miatt azok között rések keletkeznek, ami elsősorban elől esztétikai problémát okoz a páciensnek.

Valójában az történik, hogy a szervezet a foghiányt a maga módján megpróbálja “megoldani”. Azonban ez sosem lesz tökéletes, ugyanis ha egy fog utólag változtat helyet, akkor csak a szájban látható koronai része “vándorol” el, a fog gyökerének csúcsa helyben marad, vagyis a fog (ez röntgenfelvételen szépen látszik) bedől. Ilyenkor pedig rágáskor a rágóerő nem tengelyirányban éri, és így a fog tartószövetei a terhelés hatására sérülnek, a fog egy idő után mozogni fog.
Ha a szemközti fog próbál kijjebb bújni, meghosszabbodni, az sem jó, mert egy idő után a gyökerét nem veszi körül elegendő csont, így az szintén meglazul.
A megváltozott harapási helyzethez az ízület is alkalmazkodik, és átépül, a rágóizmok kétoldali egyensúlya felborul, ezek pedig olyan következmények, amiket csak nagyon nehezen lehet helyreállítani.

A páciensek a felsorolt problémákkal általában akkor szembesülnek, amikor elhatározzák, hogy pótoltatják a régi foghiányokat. De hogyan? Ha időközben a szomszéd úgy bedőlt, hogy arra már nem lehet hidat készíteni, mert az előbb említett nem tengely irányból érkező rágóerő miatt mint pillér, nem lenne stabil alapja egy hídnak. Ha a szemközti fogak nőnek kijjebb, akkor nincs helye a pótlásnak. Ez nyitott száj mellett fel sem tűnik, de ahogy a páciens összezárja fogazatát, kiderül, hogy azok a fogak a fogatlan ínyre harapnak rá, tehát nincs helye a pótlásnak.

Ilyen bonyolult helyzetben a következő megoldási javaslatok szoktak elhangozni:

  1. Fogszabályzó kezeléssel a foghiány helyére vezethetőek a fogak, ez nagyon jó megoldás, mert nem kell testidegen anyagokból fogpótlást készíteni. Hátránya viszont, hogy sok kritériumnak kell megfelelnie a betegnek, a kezelés felnőtt korban akár egy évig is eltarthat, és komoly együttműködést igényel.
  2. Harapást kell emelni, tehát az évek, sokszor évtizedek alatt fokozatosan változó, megsüllyedt harapást kell viszonylag rövid idő alatt (egy, másfél év) visszaállítani, és utána fér be a tervezett híd, vagy fogsor a szájba. Ez szintén igen elhúzódó kezelés, és csak jól együttműködő beteggel van erre lehetőség.

A fogorvosnak komoly felelőssége van abban, hogy a beteget megfelelően tájékoztassa még a fog eltávolítása előtt a fogpótlás lehetőségeiről. Manapság igen sokféle eszköz áll rendelkezésre, például műgyökér beültetése, fogszabályzó kezelés, esztétikus kerámia hidak, vagy betét elhorgonyzású hidak (olyan híd, amihez nem kell a szomszéd fogakat körbe lecsiszolni) készítése.

Sajnos a legtöbb esetben az egészségügyi kiadások váratlanul érik az embereket. Azonban érdemes mérlegelni, mert az elhalasztott kezelés -mivel a szervezetünk egy folyamatosan változó, alkalmazkodó rendszer- általában elhúzódóbb, kellemetlenebb és összetettségénél fogva költségesebb is.