A nem pótolt foghiány következményei
A felnőtt lakosság többségének hiányzik egy, vagy több foga. Ennek különböző okai lehetnek. A leggyakrabban a nem megfelelő szájhigiénia és az annak következtében kialakult fogszuvasodás illetve fogágybetegség áll a háttérben.
Ha egy fogat nem lehet megmenteni, és el kell távolítani, akkor néhány hét gyógyulás után a fog pótlását tanácsos elkezdeni. Amennyiben ez elmarad, akkor a következő problémák állhatnak elő:
- A hiányzó fog szomszédjai -általában a hátsók -elkezdenek bedőlni az üres térbe;
- A másik állcsontban lévő fog “kinő” a helyéről, és meghosszabbodva próbálja pótolni az eltávolított fog hiányát;
- Amennyiben több fog is hiányzik egymás mellett, az egész harapási helyzet módosul, tulajdonképpen megsüllyed, és ez az esetek többségében fájdalmas rágóízületi problémákat okoz;
- Szintén több fog hiányánál gyakori, hogy a meglévők elmozdulása miatt azok között rések keletkeznek, ami elsősorban elől esztétikai problémát okoz a páciensnek.
Valójában az történik, hogy a szervezet a foghiányt a maga módján megpróbálja “megoldani”. Azonban ez sosem lesz tökéletes, ugyanis ha egy fog utólag változtat helyet, akkor csak a szájban látható koronai része “vándorol” el, a fog gyökerének csúcsa helyben marad, vagyis a fog (ez röntgenfelvételen szépen látszik) bedől. Ilyenkor pedig rágáskor a rágóerő nem tengelyirányban éri, és így a fog tartószövetei a terhelés hatására sérülnek, a fog egy idő után mozogni fog.
Ha a szemközti fog próbál kijjebb bújni, meghosszabbodni, az sem jó, mert egy idő után a gyökerét nem veszi körül elegendő csont, így az szintén meglazul.
A megváltozott harapási helyzethez az ízület is alkalmazkodik, és átépül, a rágóizmok kétoldali egyensúlya felborul, ezek pedig olyan következmények, amiket csak nagyon nehezen lehet helyreállítani.
A páciensek a felsorolt problémákkal általában akkor szembesülnek, amikor elhatározzák, hogy pótoltatják a régi foghiányokat. De hogyan? Ha időközben a szomszéd úgy bedőlt, hogy arra már nem lehet hidat készíteni, mert az előbb említett nem tengely irányból érkező rágóerő miatt mint pillér, nem lenne stabil alapja egy hídnak. Ha a szemközti fogak nőnek kijjebb, akkor nincs helye a pótlásnak. Ez nyitott száj mellett fel sem tűnik, de ahogy a páciens összezárja fogazatát, kiderül, hogy azok a fogak a fogatlan ínyre harapnak rá, tehát nincs helye a pótlásnak.
Ilyen bonyolult helyzetben a következő megoldási javaslatok szoktak elhangozni:
- Fogszabályzó kezeléssel a foghiány helyére vezethetőek a fogak, ez nagyon jó megoldás, mert nem kell testidegen anyagokból fogpótlást készíteni. Hátránya viszont, hogy sok kritériumnak kell megfelelnie a betegnek, a kezelés felnőtt korban akár egy évig is eltarthat, és komoly együttműködést igényel.
- Harapást kell emelni, tehát az évek, sokszor évtizedek alatt fokozatosan változó, megsüllyedt harapást kell viszonylag rövid idő alatt (egy, másfél év) visszaállítani, és utána fér be a tervezett híd, vagy fogsor a szájba. Ez szintén igen elhúzódó kezelés, és csak jól együttműködő beteggel van erre lehetőség.
A fogorvosnak komoly felelőssége van abban, hogy a beteget megfelelően tájékoztassa még a fog eltávolítása előtt a fogpótlás lehetőségeiről. Manapság igen sokféle eszköz áll rendelkezésre, például műgyökér beültetése, fogszabályzó kezelés, esztétikus kerámia hidak, vagy betét elhorgonyzású hidak (olyan híd, amihez nem kell a szomszéd fogakat körbe lecsiszolni) készítése.
Sajnos a legtöbb esetben az egészségügyi kiadások váratlanul érik az embereket. Azonban érdemes mérlegelni, mert az elhalasztott kezelés -mivel a szervezetünk egy folyamatosan változó, alkalmazkodó rendszer- általában elhúzódóbb, kellemetlenebb és összetettségénél fogva költségesebb is.
