Áttörésben visszamaradt fogak

Áttörésben visszamaradt fogak alatt azokat a maradó fogakat értjük, amelyek a fogazat fejlődése során nem helyezkednek be a fogívbe és így helyzetüktől függően különböző problémák okozói lehetnek.
Ha a teljesen kifejlődött fog az eredeti fejlődési helyén marad vissza és előtörési tendenciát nem mutat, akkor retentióról beszélünk. Ha az áttörőben levő fog valamilyen módon akadályoztatva van, pl. egy már korábban áttört szomszédos fognak ütközik- akkor impactióról beszélünk. Az állcsontban visszamaradt fogak nagy része alsó bölcsességfog; a gyakoriság szempontjából ezután következik a felső szemfog, majd a felső bölcsességfog és az alsó kisőrlő. Más fogtípusok áttörésben visszamaradásával ritkán találkozunk.

Mind a retentiónak, mind az impactiónak az oka a fogazat és az állcsont fejlettsége közötti különbség, amely nem teszi lehetővé az ideális fogazat kialakulását. Az évszázadok folyamán kialakult civilizáció nyomán a lágy ételek fogyasztása egyre kevesebb rágólehetőséget, s így kisebb megterhelést jelent a fogak és az állcsontok számára. Ennek következtében a civilizáció legmagasabb fokán élő népek állcsontja a fejlődésben visszamaradt, azaz kevesebb hely van a fogak számára valamint a fogazatuk is redukcióban van, azaz egyes fogak hiányoznak vagy retentióban maradnak. A fogak áttörésben való visszamaradásának embryologiai okai is vannak: A fogcsíra hossztengelyének rendellenes dőlése sokszor a korábban áttört foggal való ütközéshez vezethet. Az alsó állcsont vízszintes ágának fejlődése nincs mindig összhangban a bölcsességfog csírájának függőleges helyzetbe jutásával. Amikor az első nagyőrlő a szájban megjelenik, a második nagyőrlő csírája az állkapocs szögletének állományában előredőlt helyzetben van, a bölcsességfog csírája pedig az állcsont felhágó ágában vízszintesen fekszik. Az állcsont vízszintes ágának növekedése folyamán a második nagyőrlő függőleges helyzetbe jut. Ha a vízszintes ág fejlődésének befejezése kissé korai, nincs lehetőség arra, hogy a bölcsességfog csírája függőleges helyzetbe jusson, s ezért retentióban marad. Áttörésben visszamaradásnak anatómiai okai is vannak: az áttörőben levő bölcsességfog felett az íny nem sorvad el a felhajtó erők okozta nyomásra, hanem a kiemelkedő csíra zománccsücskeinek nyomása elől kitér, s a fog áttörésben megakad. Ezen bölcsességfogak elülső csücskei áttörnek, míg a hátsó csücskei nyálkahártyával fedettek maradnak.
A különböző elhelyezkedésű visszamaradt fogak eltávolításának indikációi is eltérők: Ha a fog a szájüregbe részlegesen áttört, nehezen tisztítható, szuvasodásra hajlamosabb. A szuvas bölcsességfogak az előttük elhelyezkedő nagyőrlő fogaknak dőlve azokat is megbetegíthetik. Gyakran alakul ki körülöttük ínygyulladás, fogágypusztulás. A szájüreg általános higiénés állapotát rontva, visszatérő ínygyulladás okozói lehetnek. Gócként szerepelve különböző távoli gyulladásokat is okozhatnak (ízületi problémák, hajhullás, szívritmuszavar stb.) A bölcsességfogak részleges áttörésekor a fogak koronája körül egy nyálkahártyatasak alakul ki, amely elhelyezkedése miatt nehezen tisztul, így az itt jelen lévő baktériumok könnyen akut gyulladás okozói lehetnek. A fog körül a nyálkahártya begyullad, duzzadt lesz és különböző fokú szájnyitási korlátozottság alakulhat ki. Heves fájdalom és a környéki nyirokcsomók duzzanata mellett hőemelkedés, láz is jelentkezhet. A korona körüli gyulladás a gyökérhártya mentén a fog gyökere felé is terjedhet, a kötőszöveti réseken keresztül pedig lágyrész-tályog okozója is lehet.

Az áttörésben teljesen visszamaradt rendellenes helyzetű fog körül gyakran keletkezik follicularis cysta, ritkábban fogeredetű tumor. Ezért ha a fog koronája körül nagyobb csontfelritkulást észlelünk a fogfejlődés befejezése után, akkor az állcsontokban visszamaradt fogak eltávolítása preventíve is javasolt. Az impactált fogak előtörési hajlamuk miatt nyomást gyakorolva az akadályoztató szomszédos fogakra gyökérfelszívódást okozhatnak. Akár az egész fogívet is nyomhatják, fogtorlódást okozva. Fogszabályozó kezelés előtt ezért feltétlen szükséges eltávolításuk, mert akár az egész kezelés sikerét veszélyeztethetik. Ismeretlen eredetű arcfájdalmak esetén gondolni kell az áttörésben visszamaradt fogakra is. A felső bölcsességfogak a klinikai tapasztalatok szerint gyakrabban okozhatnak diffúz arcfájdalmat. Mivel kiszámíthatatlan, hogy a gyulladás vagy más szövődmény bekövetkezik-e és mikor, célszerű a rendellenes helyzetben levő áttörésben visszamaradt fogakat panaszoktól függetlenül az észlelés után eltávolítani.